2014. december 18., csütörtök

Látogatóban egy Vaszati házban


A ház kívülről. A tető felső részén látszik a felülvilágító.

Mindannyian szeretnénk a terheinkből lerakni, áhítozunk könnyebb, gördülékenyebb élet után. Akik ismerik a Vaszati elveit, működését, általában vágynak arra, hogy ezek alapján tervezett otthonban éljenek, ami hozzásegíti őket ennek megvalósításához.  Feladat nélkül azonban itt sem maradunk: a telek adottságai, az építészeti előírások és saját igényeink („nekem mindenképpen kell ide egy fürdőszoba”) magukban hordozzák a kihívásokat, amiken dolgozunk, amíg itt élünk. Természetesen ezeket összehasonlíthatatlanul könnyebben, gördülékenyebben, „segítettebben” csináljuk végig, oldjuk meg, mint ha egy olyan otthonban élnénk, amely nincs harmóniában a természet erőivel. Amikor Kati és Áron megkerestek, hogy Vaszati házat szeretnének, már birtokukban volt a telek, ahová végül felépült. Délnyugati lejtése egy igen súlyos Vaszati probléma (a negatív energiákat, az instabilitást jelentősen növeli), így megpróbáltam rábeszélni őket az eladásra és kedvezőbb telek vásárlására. Mivel öten éltek egy szűkös albérletben és ezeket az ingatlan mozgásokat nem egyszerű megvalósítani, némi megfontolás után az erősen kompromisszumos megoldás mellett döntöttek. Így ebből az eleve nehéz helyzetből próbáltam a lehető legjobbat kihozni. Az utcafront szerencsére északkeletre esett, így legalább kedvező bejáratot tudtunk tervezni. Az északkelet-délnyugat, azaz a stabilitás tengelyének problémái több helyen is felbukkantak: a házat nem lehetett hátra (délnyugatra) tolni, „muszáj volt” teraszt tenni délnyugatra (ennek ellensúlyozására került azért egy ugyanakkora északkeletre is). A helyiségek elrendezése szerencsére csak kevés kompromisszummal járt, az egyéni égtájak és a Vaszati méretrendszerének figyelembe vétele pedig már ideálisan történhetett. A Vaszatiban jellemző hármas tagolásból eredő tágas központi rész praktikus, sok fényt beengedő és a padlásról - a takarítást megkönnyítendő - ajtón keresztül megközelíthető felülvilágítót kapott. Ez a fény beengedésén kívül a magasabb, támogató energiák beengedését is szolgálja.
Maja szobája ideális színekkel, anyagokkal nyugaton.
Egy évvel beköltözésük után, a napokban meglátogattam őket. Készítettem néhány fotót és beszélgettünk az eddigi tapasztalatokról. A három lány közül az óvodás Maja és a 21 hónapos Léna voltak otthon anyukájukkal. Mindkettő nagyon nyitott, barátságos kislány. Maja büszkén mutatta meg a szobáját, amit – elmondása szerint - nagyon szeret. Szívesen „főzött” benne gyurmából borsófőzeléket, amíg Katival beszélgettünk.
Jellemzően kedvező tapasztalatok születtek az építkezés során – szerencsés „véletlenek” sorozata. A háziasszony megfogalmazása szerint „a végén le tudtak ülni együtt enni” a kivitelezőkkel, jó hangulatú, közös ebéddel zárták le a házépítést.
A ház a közös étkezések, nagy családi, baráti összejövetelek kedvelt színtere lett. A beköltözés óta Kati és Áron hivatalosan is összekötötték az életüket.
A legnagyobb változást Kati kamaszlányán tapasztalja. Kedvező egyéni égtájára került szobájában sokkal jobban tud koncentrálni az iskolára, a feladataira és kedvteléseire is, egyre több dologban talál sikerélményt, látványosan talál önmagára.
A tágas központi tér a felülvilágítóval.
Az alkotáshoz, sikerhez kapcsolódó, az aktív, férfi jellegű energiákat beengedő keleti égtáj ebben a házban nyitott és tágas - a családfő, Áron munkájában komoly sikereket ért el az utóbbi időben innovatív ötleteivel. Az otthoni és a gyerekek körüli teendőkben is bármiben lehet rá számítani, akár a vasárnapi ebédet is szívesen megfőzi. Örömmel kertészkedik, szerel, mesét olvas – bármit, amit csak kell. Kedvelt hobbija is újraéledt itt: hosszas szünet után életre kelt zenekara, ahol szintén kiélheti kreativitását a zenélésben, zeneszerzésben.
Kati egyedül magát érzi nehéz helyzetben, a családot a háttérből működtetni kevésbé látványos, sikerélményeket csak később és közvetve hozó dolog. Érdekes volt megfigyelni a női energiákat hordozó északi égtáj állapotát. Ez ideális esetben nyitott, tágas, kevés, könnyű, világos bútor van itt. Már a tervezés során „muszáj volt” ide tenni egy kis gardróbot – legalább világos, könnyű bútorzatúnak terveztük, ahová csak a szülők ruhái kerülnek. Végül sötétbarna, viszonylag tömör polcok kerültek bele. A hálószoba kompromisszumként került északra, ez a házaspár egyetlen közös, egyéni égtája.  Az ide egyáltalán nem való, tűz elemhez köthető piros olvasólámpákat Kati beszélgetésünk után átvitte a délen található és így a tűz elemhez (is) kapcsolódó szobába. Remélem, a barna ágytakaró is hasonló sorsra jut! A kinőtt gyerekruháknak, a selejtezésre váró holmiknak is „véletlenül” pont északon, az északkeleti bejárat mellett akadt helye. Az építkezés során a kert keleti részén kivágásra kerültek a fák, északon megmaradtak.
A felülvilágító alulról, a nappaliból. 
A bevezetőben említett, már a tervezés során felmerülő – az itt élők által megélendő, megoldandó feladatok által behozott - megalkuvások a berendezésben, bútorok, tárgyak, növények elhelyezésében is utat törnek. Ezért érdemes külső szemmel időnként ránézni az otthonunkra, hiszen minden egyes tárggyal, bútorral tudjuk befolyásolni életünk megélésének minőségét, a magasabb céllal, akarattal való harmóniáját.  

Epilógus
Nagy örömömre szolgált, amikor néhány nappal később Kati felhívott. Elmesélte, miket változtatott meg a ház északi részén és megkérdezte, hogy a kertben milyen virágok elültetésével tudja az égtáj minőségét javítani.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése